Katintásvadászat: össznépi online játék

  •  

A kattintásvadászat kifejezést szinte minden online térben kalandozó olvasó ismeri.
Általában pejoratív értelemben szokták használni azokra a weboldalakra, amelyek elsődleges célja az interneten kalandozó olvasók rábírása egy adott tartalomra történő rákattintásra.

A helyzet ugyanakkor ennél jóval összetettebb.
Főleg azért, mert a valóságban szinte minden létező weboldal kattintásvadász.
Létezésük közvetve vagy közvetlenül ugyanis a rájuk kattintók számától függ.

Bár eltérő okok miatt, de minden internetes tartalom azért születik, hogy lehetőleg minél többen megtekintsék.
Az apróbb blogolós oldalaktól kezdve, a céges üzleti tartalmakon át a nagy magazin- és híroldalakig mindenki az olvasókho
z szeretné eljuttatni információit.

Loading...

És lehetőleg persze minél többhöz.
Méretektől függetlenül ez az internetes megjelenés primátusa.
Ez persze a fokozott online versenyben nem egyszerű feladat.
Ahhoz, hogy sok embert érhessenek el, hogy hatékonyan működjön a kattintásvadászat minden oldal beveti a rendelkezésére álló teljes kommunikációs, technológiai és marketing “fegyver arzenált”.

kattintásvadászat

Abban persze jelentős különbségek vannak, hogy az egyes weboldalak gazdáinak milyenek a lehetőségei.
A tudás, a pénz és az idő a három legjelentősebb tényező, amelyek részben egymás által kiválthatók.

Na, de nézzünk be kicsit a kulisszák mögé.
Miért fontos egy weboldalnak, hogy minél többen rákattintva megnyissák?
Már persze azon túl, hogy megtekintsék az azon lévő tartalmat, hiszen anno a nyomtatott világ idejében is azért írtak könyveket és újságcikkeket, hogy elolvassák azokat.

Azokat a blogolós oldalakat leszámítva, amelyek egy-egy adott személy önkifejezésének “extrovertált” eszközének tekinthető, minden további oldal három fő kategóriába sorolható:
1./ Kizárólag funkcionálisan tájékoztató és bevételt jellemzően csak közvetve generáló oldalak.
2./ Tájékoztató és jellemzően közvetlen bevételt generáló oldalak.
3./ Kizárólag informális, nem bevétel érdekelt oldalak.

Loading...

Az első csoportba tartozik például jellemzően – a lakosságot nem célzó – céges honlapok döntő hányada.
A harmadikba a legkülönfélébb fenntartói külső forrásból finanszírozott oldalak.

A második csoport a legnépesebb.
Gyakorlatilag ide tartozik minden más oldal.
A teljes felsorolásuk igen hosszadalmas lenne ezért csak néhányat emelünk ki.
A webáruházaktól,a reklámot tartalmazó blogokon, a kisebb-nagyobb hír és magazin oldalakon át a hirdetési oldalakig mind ezt a csoportot növeli.

Online bevételeiket jellemzően egy közvetlen illetve egyféle közvetett forrásból szerzik:

  • közvetlen termék vagy szolgáltatás értékesítés történik, ide értve az előfizetők gyűjtését is
  • valamilyen reklám jelenik meg az oldalon

A klikkvadászat szempontjából ez utóbbi kategória az érdekes.

A megjelenő reklámoknak a bevétel termelő képességük alapján – leegyszerűsítve – alapvetően két főbb csoportja létezik.

Az első csoportba azok a reklámok tartoznak, amiknek elég csak megjelenniük a képernyőn.
Tipikusan ilyenek az úgynevezett PR jellegű hirdetések vagy a támogatott tartalmak, amiben a fő cél egy adott cég vagy terméknév általános népszerűsítése, vagy egy ártatlannak tűnő írás keretében azt ecsetelik jellemzően indirekt módon, hogy miért jó ez vagy az a cég/termék/szolgáltatás.
Ezeknél elég csak az adott oldalra kattintani, megnyitni és máris kerestek vele.

A második csoportba azok a reklámok tartoznak, amik már valamilyen interakciót is elvárnak az olvasóktól.
Például rájuk kell kattintani.

Na, és itt ugrik a majom a vízbe: a kattintásnál.
Vagy a címnek, vagy a tartalomnak kell olyannak lennie, hogy megnyissunk akár egy oldalt, egy cikket vagy egy reklámot.
Minél korábban sikerül az olvasót bevonzani annál jobb.
Nem véletlen, hogy minden online felület igyekszik már a címmel biztosra menni.
Régen a nyomtatott tartalmak esetében egy írás címe már tartalmazta az írás lényegét is.
Az online világban a cím manapság már csak utal a lényegre, de nem árulja el azt.
Így kényszerítí az olvasót kattintásra, hogy megnyissa az adott cikket.

Ha régen az újságban az volt a cím, hogy “Holnaptól 100 forint egy kiló kenyér ára”, akkor ez a mai online felületen ez így hangzik ” Ennyivel változik holnaptól a kenyér ára”.
Hogy mennyivel is?
Ha rákattintasz a cikkre kiderül.
(Egyébként pont ezt a tendenciát használják ki a “simlis” oldalak is, de a határvonal nem itt van hanem a közölt tartalom igaz vagy hamis voltában, de erről majd később.)

Egy weboldal látogatottsága pontosan mérhető.
A látogatók száma pedig közvetlenül vagy közvetve befolyásolja a reklám bevételek nagyságát, függetlenül az adott reklám típusától.
Amikor egy oldalra rákattintunk, megnyitjuk akkor mi is egy látogatóvá válunk.

De vajon milyen oldalra vagy reklámra kattintunk?
Ha egy gyakran látogatott oldalra megyünk, ott nagyjából tudjuk, hogy mire számíthatunk.
Ha ismeretlen az oldal akkor viszont többnyire zsákba macskát veszünk.

Mielőtt eltévednénk a kattintások útvesztőjében fontos még néhány dolgot tisztázni és tévhitet eloszlatni.
1./ Egy weboldal mérete és megbízhatósága között nincs semmiféle összefüggés.
2./ Egy weboldal tartalmi szerkezete (aggregátor vagy egyedi tartalmú) és megbízhatósága között sincs összefüggés.
3./ Egy weboldal domain nevének végződése (.hu, .com, .info, stb) és megbízhatósága között sincs összefüggés.
4./ Egy magyar nyelvű tartalmat közlő oldal nevének nem kell magyar nyelvűnek lennie a megbízhatósághoz.
5./ Egy oldal látogatottsága és megbízhatósága között pedig végképp nincs semmilyen összefüggés.

A magyarázatban csak azokra a pontokra térünk ki, amik nem magától értetődőek.
Az első pont úgy véljük nem igényel önálló magyarázatot.
A második ponthoz érdemes tudni, hogy minden weboldal működése – a legapróbb is – több-kevesebb pénzt igényel.
Ez független attól, hogy az oldal alapvető célja főleg a tartalom ismertetése vagy csak a minél több bevétel elérése.

A költségek nagyságrendje már az oldal tartalmával is szabályozható.
Az egyik legnagyobb költség ugyanis maga a tartalom előállítása. Ezen belül is a tisztán egyedi tartalom előállítása a legdrágább.
Nem véletlen, hogy igen sokan próbálkoznak folyamatosan ún. híraggregátor oldalak létrehozásával és működtetésével.
Ezek azok az oldalak, amik valamilyen tematika szerint összegyűjtik és megjelenítik, kvázi ajánlják a más weboldalakon megjelent írásokat.

Nagyon kevés óriás és számtalan kisebb méretű és látogatottságú ilyen oldal létezik.
A piacvezető Hírstart mellett számos jól ismert nagyobb oldal is működik nálunk.
A viszonylag sok mikró méretű híraggregátor oldal létezésének az az oka, hogy a tartalom előállítása viszonylag olcsó, de a jól kezelt és kellően megválasztott tartalommal rendelkező kisebb oldalak is sok látogatót vonzhatnak, ami jótékony hatású a reklámbevételekre nézve.
Főleg a kisebb oldalaknál alkalmazott gyakorlat az, hogy csak egy bizonyos témakörben gyűjtik a híreket és ráadásként elhelyeznek az oldalon valami olyan hasznos eszközt, amivel visszatérésre csábíthatják látogatóikat.

A harmadik és negyedik pont gyakorlatilag arról szól, hogy a nyelv illetve a nyelvre való utalás mennyire befolyásolja egy adott oldal megbízhatóságát.
Ahogy már írtuk semennyire.

Minden országnak van egy országspecifikus végződése a neten.
A magyar országspecifikus végződés a .hu .
Ezen kívül van számtalan nemzetközi, nem országspecifikus végződés.
Ezek egy része -elméletileg- kötött felhasználású.
Ilyen ismertebb végződések például a .com, .org, .edu, .info, .net, stb.
Igen gyakori, hogy egy magyar weboldalnak nemzetközi végződése van.
Az sem ritka, hogy idegen nyelvű cím után .hu végződés található.

Ezeknek az a profán oka, hogy régebben például a Google keresési eredményekben való megjelenés egyik fontos tényezője volt a honlap neve – kvázi keresési kulcsszóként is működött – illetve a honossági végződése.
Így aztán azoknál a neveknél, ahol a .hu már foglalt volt de többen is szerettek volna használni, regisztráltak hozzá mondjuk egy uniós .eu végződést.
Ez viszont semmilyen összefüggésben sincs a megbízhatósággal.
Gyakorlatilag semmi mást nem jelez, csak azt, hogy az adott pillanatban a magyar .hu végződés már foglalt volt.
Ez számtalan weboldalnál volt bevett gyakorlat mérettől függetlenül.

Részben hasonló okok miatt találkozhatunk olyan oldalakkal, amiknek idegen nyelvű neve mellett magyar .hu végződés található.
Az egyik nagy csoportjukba a külföldi cégek magyar érdekelstégei tartoznak (pld. Toyota.hu, Festo.hu)
A másik csoportba pedig a legkülönbözőbb profilú oldalak lehetnek.
Egyik legismertebb példa erre a közismert Nosalty oldal neve, ami bár nem magyar név mégis magyar olvasóknak készült piacvezető és megbízható weboldal.

Végül nézzük az 5. pont, azaz a látogatók száma és a megbízhatóság kérdéskörét.
Itt sincs érdemi összefüggés, de azért van néhány érdekesség ezen a területen.

A korrekt tartalmat közlő oldalaknál a reklám bevételek elsődlegesen az oldal tartalmi működését finanszírozzák.
A hiteles tartalom és a működés finanszírozása szimbiózisban működik.

A “simlis” oldalaknál viszont a tartalom szerepe marginális, mert a bevételszerzés az egyetlen cél.
Ennek van alárendelve minden.
Ehhez pedig minél több látogató szükséges.
Így fordulhat elő, hogy már maga a kattintást vonzó cím is valótlan dolgot tartalmaz, hogy magáról a tartalom igaz voltáról már ne is beszéljünk.
Szintén jellemző az ilyen oldalakra, hogy leggyakrabban semmitmondó tartalmakat közölnek, de olyanokat, amik
érzelmi reakciókat váltanak ki az olvasókból.
Ez az érzelmi szál a garancia a továbbterjedésre, mert a közösségi oldalakon történő megosztások és kommentek további látogatókat generálnak.
Ez utóbbiakat szokták “trash” oldalaknak is nevezni.(Trash= szemét)

Viszont a valótlan tartalmakat és az érzelmi reakciót kiváltókat is elő kell álítani, aminek költségei vannak.
A kis forgalmat generáló oldalak gazdái általában hamar feladják, mert nem lehet elég pénzt kivenni belőlük.
A nagyobb oldalaknak viszont óriási bevételük lehet, amiből futja további “kamu hírek” előállítására.

Ebből következik, hogy a profi “álhír-gyárak” és trash-oldalak szinte mindegyike nagy látogatottságú weboldal erős közösségi médiás jelenléttel.

Most, hogy látható a kattintásvadászat keretrendszere, elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor meghúzhatjuk a határvonalat a jó és rossz fiúk között.

Persze, itt sem csak egyértelműen fehér és fekete létezik.
Van szürke is, ami a megközelítés jellegétől függően kerül egyik vagy másik térfélre.

Egyértelműen a fekete oldalon vannak azok az oldalak, amik szimplán hazugságokat közölnek, vagy kitalált tartalmakat
valósként tálalnak.

A fehér oldalon vannak azok a weboldalak – szerencsére ezek vannak többségben – amik valós és korrekt tartalmat közölnek.

Az emlegetett trash-oldalak többsége viszont a határmezsgyén mozog.
Azt ugyanis nem egyszerű eldönteni, hogy az érzelmi reakciókat forszírozó cikkek valós igényeket elégítenek-e ki, vagy sem.

Erre a válasz nem vezethető le egyszerűen a bevétel szerzés elsődlegessége szempontjából.
Itt számtalan további részlet kerülhet képbe, az elfogadott társadalmi etikai normáktól kezdve az általános műveltség szintjén át az aktuális közvélekedés mikéntjéig, hogy csak néhányat említsünk a sok közül.

A nagy látogatottságú oldalak ráadásul, tartalmuktól gyakorlatig függetlenül, a mai kor vélemény irányítási és befolyásolási eszközei is lehetnek.
Vannak is ilyenek.
Ilyenkor pedig már egy egészen más jellegű cél funkcionális eszközeként szolgálnak.
Tudatos, tömeges befolyásolásra, mert egy információ gyakori megjelenítésében, ismétlésében jelentős meggyőzési potenciál rejlik.

Az információ ismétlés meglepő eredményéről korábban mi is írtunk már, ami a kék betűs részre kattintva olvasható.

Loading...

Megállapítható tehát, hogy a kattintásvadászat tehát teljesen általános jelenség az online médiában.
A különbözőséget a tartalom minősége és valóssága jelenti, nem pedig a kattintásokra való törekvés.

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük