Kalandozás a nevek világában 1.

A nevek sok mindenről árulkodnak.
Azon túl, hogy ezzel “jelölnek” embereket, számos további következtetés vonható le belőlük.

Ezek a következtetések ráadásul nem csak az egyes emberekre vagy családokra, hanem különféle kulturális örökségekre sőt a teljes társadalomra vonatkoztatva is igen érdekes tényeket jelenítenek meg.

Ezért aztán körbe jártuk ezt a témát kicsit alaposabban, hogy ezekkel az összefüggésekkel megismertethessük olvasóinkat. Két részes írásban jegyeztük le azt, ami találtunk.

Ebben az első részben az utónevek témakörét vizsgáltuk meg több oldalról is.
A nemsokára megjelenő 2. részben pedig a magyar családnevekkel összefüggő ismeretek lesznek a fókuszban.

 

Kezdjük tehát a számokkal és ami mögöttük rejtőzik…
Jelen cikk írásának pillanatában hazánkban több mint 4000 anyakönyvezhető férfi utónév és női utónév  közül lehet választani.
Van közöttük olyan, amit több százezren viselnek és akad olyan is, amit csak egyetlen egy ember.

A viselhető nevek száma minden hónapban szaporodik.
Évente változó számú, de manapság jellemzően 50-150 új név kerül bele a hivatalos listába.

A Belügyminisztérium hivatalos statisztikai adatbázisa szerint jelenleg egyetlen olyan név van, amit több mint 300.000 ember visel.
Ezen túlmenően 5 utónevet választottak több mint 200.000-en, és 14 további utónév gazdagítja a 100.000-esek csoportját.

Ha ezeknek a százezres nagyságrendű neveknek – összesen 20 ilyen van – a számát összeadjuk, akkor egy 3,5 milliónál valamelyest nagyobb összeget kapunk.

Ebből rögtön az is következik, hogy minden harmadik magyar ember ennek a húsz leggyakoribb utónévnek a valamelyikét viseli.
(Ne feledjük, hogy több mint 4000 név közül lehet választani!)

A leggyakoribb utónevek sorrendben az alábbiak:

1. MÁRIA 309 664
2. LÁSZLÓ 286 167
3. ISTVÁN 258 191
4. ERZSÉBET 235 131
5. JÓZSEF 227 595
6. ZOLTÁN 202 785
7. JÁNOS 199 721
8. KATALIN 182 496
9. ÉVA 166 908
10. GÁBOR 158 536
11. SÁNDOR 158 315
12. ILONA 152 181
13. ATTILA 145 003
14. FERENC 143 750
15. PÉTER 139 009
16. TAMÁS 137 399
17. ANNA 129 956
18. ZSUZSANNA 127 302
19. ZSOLT 114 233
20. TIBOR 102 018

Ebből a listából például rögtön megállapítható, hogy meglehetősen tradicionális és hagyománytisztelő nemzet vagyunk. Egyetlen újkori eredetű név sincs ebben a listában.

Ha pedig azt az összefüggést vizsgáljuk, hogy mennyi utónév viselésére nyílik lehetőségünk – ugye 4000+ névről beszélünk – akkor megállapíthatjuk azt is, hogy újító kedvű, a körülöttünk lévő világ változásait régóta és folyamatosan asszimiláló nép vagyunk.

Erre találtunk egy magáért beszélő összehasonlítható adatsort is.

Magyarországon a nagyságrendileg 10 millió lakos ugye 4000+ utónevet használ.
Az Amerikai Egyesült Államok mintegy 330 millió lakosa pedig nem sokkal több mint 5000 utónevet.( U.S. Census Bureau adat).
A mienkhez képest 33-szoros a népességük, de csak 25-30%-al több az utóneveik száma.
Pedig nem sok olyan országa van a világnak, ami nagyobb olvasztótégelye lenne(történelmileg) a bevándoroltaknak, mint az USA.

Igen jól tükrözi a forgalomban lévő keresztnevek eredete azt a kulturális és történelmi környezetet is, amiben Magyarország létezett az elmúlt évszázadok során.

Az európai keresztény civilizáció gyökerén történt fejlődés tökéletes lenyomata figyelhető meg az utónevek eredetének megoszlási számaiban.
A legtöbb ma használt utónév ugyanis latin eredetű, amely nyelv ugye a kereszténység univerzális nyelve volt évszázadokon keresztül.
A keresztnevek több mint 15%-a tartozik ide.

A hellenisztikus éra közép-európai hatása érhető tetten a görög eredetű magyar nevek nagy számában.
Csak hajszálnyival marad el a listavezetőtől a maga kb. 14%-nyi részesedésével.

Történelmünk tükröződik vissza a germán(és német) eredetű utónevek arányában, ami a harmadik legnagyobb csoport a maga kb.12-13%-os arányával.

A dobogó megosztott negyedik helyén a – főleg ősi – héber eredetű nevek állnak kb. 8%-os szeletet hasítva ki a teljes listából.

A magyar eredetű – nyelvújítást is ideszámító – nevek képezik a megosztott negyedik hely másik csoportját a maguk szintén kb. 8%-os nagyságrendjével.
(A 19. századi nyelvújítás során számos, amúgy idegen eredetű nevet magyarítottak, amik így átalakulva ehte(sic) magyar eredetű névvé avanzsáltak.
Általában mindkét változat tovább élt.
Tipikus példája ennek például a Viktor név Győző változata.)

Ezek után, egy igen nagy szakadékot követően találjuk történelmünk jól ismert időszakának, a török hódoltságnak nyomait.
A török eredetű utóneveink kb. 4%-nyi arányban vannak jelen.
Szláv-népi környezetünk is hagyományozott ránk a törökkel nagyságrendileg megegyező, kb. 4%-nyi utónevet.

És, hogy még milyen népek gyakoroltak hatást neveinkre?
A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhányat a listából:

• angol,
• arámi,
• asszír,
• arab,
• dán,
• etruszk,
• francia,
• gót,
• kelta,
• lengyel,
• normann,
• olasz,
• orosz,
• perzsa…

Utoljára hagytuk a nevek azon vonatkozását, amire bár sokan megesküdnének, de meggyőző érvekkel vagy magyarázattal mi sajnos nem szolgálhatunk.

Úgy tartják egyesek, hogy a neveket nem választják, hanem a jellemző személyes tulajdonságok azokat bevonzzák.
Vagyis a gyerek születésekor (vagy már ezt megelőzően is) a szülők tudatalattijában már ott motoszkál csemetéjük jövőbeni habitusának domináns jellemzője.

A kiválasztott nevek eredetének jelentése pedig leképezi ezt a tulajdonságot.

Nézzük csak.
Ha például az Évák (élet eredete; héber) jellemzően anyáskodók,
a Gergők (éber, őrködő; görög) mindig későn fekszenek le,
a Péterek (szikla; görög)határozott, stabil jellemek,
a Viktorok (győztes; latin) pedig gyakran győznek, akkor talán lehet benne valami.

Ennek eldöntését olvasóinkra bízzuk.

Azoknak pedig, akik szívesen” szörfölnének” a 4000+ neves ,  a mindenkori aktuális,  anyakönyvezhető fiú nevek és lány nevek hivatalos listájában, a kék betűs részre kattintva tehetik ezt meg.

 

---

(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)