Ha jó bort iszol, akkor többet is eszel

Tudományos kísérletekkel igazolt ténynek tekinthető a fenti állítás, egy fontos kiegészítéssel.
Nem a bor tényleges minősége számít, hanem az, hogy te úgy gondold, hogy jó bort iszol.

Át tudom érezni a minőségi borokat előállító pincészetek kiábrándultságát és az élelmes vendéglátósok örömét, amikor olvassák majd ezt a hírt.
Ez persze nem változtat a valóságtartalmán.
A háttérben ugyanis a pszichológia tudománya húzódik.

Ha azt hiszed jó bort iszol többet is fogsz enni

Arról már több alkalommal is olvashattak cikkeket nálunk, hogy az emberre milyen visszaható hatásokat gyakorolhat saját beszédhangja vagy gondolatai.
Képesek lehetünk önön hangunk segítségével felvidítani magunkat vagy akár hipnotikus állapotba kerülni.

Hasonló hatással vannak ránk saját elvárásaink is.
Tehát az, hogy mire számítunk, mi történik, ha ezt vagy azt csináljuk.
Ennek tipikus közmondásos megjelenése a köznyelvben a “Tudod mit süni b..d meg a fogkefédet!” felkiáltással végződő gondolatmenet.

Igen, az elvárások erősen összefonódnak viselkedésünk más aspektusaival is.

Már az olyan alapvető szükséglet kielégítő tevékenységeinknél is megjelennek, mint az evés és ivás.

Ha például azt mondják neked, hogy amit iszol az egy kiváló minőségi bor, akkor nagy valószínűséggel annak is fogod érezni – kifinomult bor szakértőkre persze ez nem vonatkozik.
De, ha ugyanarra a borra a savanyú ruskó jelzőt aggatják, akkor jó eséllyel te is kifogásolhatónak fogod találni a minőségét.

Az étkezéshez ivott bor feltételezett minősége ráadásul hatással van az elfogyasztott ételek mennyiségére is.
Erre a megállapításra azok a kísérletek mutattak rá, amelyek során különböző címkével ellátott üvegben, ugyanazt a bort szolgáltak fel azonos ételekhez.
(A borszakértő borajánlóknak – sommelier – ehhez a művelethez igen egyedi, semmi máshoz nem hasonlítható szókincsük van.)
Kvázi bor placebo teszt.

Míg az egyik kísérleti csoportban mindig egy kiváló bor címkéjét ragasztották a borosüvegre, addig a másik csoportnak felszolgált borospalackra egy gyenge minőségű bor címkéje került.
A címkéknek megfelelő szóbeli ajánlással szolgálták fel a borokat.

A kísérletek során a csoportok összetételét többször is megváltoztatták annak érdekében, hogy minél objektívebb eredményhez juthassanak a kutatók.

A “jó” bort ivó csoport tagjai – mindig – több mint 10 százalékkal több ételt fogyasztottak a “rosszabb” bort ivó csoport tagjainál.
Érdekes megállapítása a kísérlet sorozatnak az is, hogy a bor tényleges minősége nem befolyásolta az étkezéshez elfogyasztott bor mennyiségét.

A kísérleteket levezénylő pszichológusok több magyarázattal is szolgálnak a jelenség okait illetően:

• A “jó bor” és étel párosítás összességében magasabb fokú gasztronómiai élményt kínál, ezért többet is eszünk.
• A “jó bor” tudatában “jó ételre” is asszociálunk, így jobb étvággyal fogyasztunk.
• A “jó bor” ivással csökken az önmegtartóztatási gátlásunk, ami többlet fogyasztáshoz vezet.

A szavak és gondolatok hatalma néha meglepő formában tör a felszínre.
Láthatatlan társként kíséri és irányítja mindennapjainkat.
Jó ha tudunk róla.

A fenti kísérletek eredményei természetesen a legkevésbé sem jelentik azt, hogy pocsék bort igyunk, csak éppen nevezzük jónak.

“Az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz bort igyunk.” – tartja a mondás.
Érdemes ezt a bölcsességet megfogadni.

(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)