Így készül például a civil zombi
Több korábbi írásunkban is foglalkoztunk már az emberi elme rejtelmeivel, memóriánk furcsa működésével.
Ezekben a cikkeinkben, olyan témaköröket igyekeztünk górcső alá venni, amelyekből válaszokat kaphatunk a minket körülvevő világ, a humán civilizáció kisebb-nagyobb közösségeinek működése mögötti mozgatórugókról.
Az emberi kapcsolatok, megismerés, tanulás, hazugság, emlékezés, féltékenység,…hogy csak néhány példát kiragadjunk a korábban érintett területekről.
Mostani összefoglalónk is ezt a hagyományt követi.
A világ nagy hadseregeit nem a fegyverzetük, hanem hírük, és a katonák hite tette”legyőzhetetlenné”.
Az írást elolvasva mindenki előtt világos lesz, hogy miért kell a politikához média, milyen fő pszichológia törvényszerűség mentén működnek a reklámok, és miért volt fontos már az ősi időkben is a harcosok szóbeli kondicionálása, „dicsérése”.
Bármilyen meglepői is, ezen utóbbi felsorolás közös nevezője memóriánk egyik fontos szegmensének „rendellenes” működése.
Már a régi korok tudósai, hadvezérei és az ókor szónokai is nagy erőfeszítéssel próbálták megtalálni a kulcsot az emberek befolyásolásához.
Ennek fontossága az évezredek során vajmi keveset változott.
Korunk pszichológusainak és az emberi elme működését vizsgáló – főleg neurobiológus – szakembereknek a munkáját ma már olyan képalkotó eszközök is segítik, amelyekkel láthatóvá válik agyunk működésének számos fizikai vetülete.
A gondolkodás jellegéből fakadóan persze a fizikai folyamatok felismerése csak adalék az összefüggések feltárásához.
Sok esetben hiába ismert maga a jelenség, a mögöttes mozgatórugókat azonban csak feltételezi a tudomány.
Ezeket a hipotéziseket azután kísérletekkel próbálják egzakttá tenni.
Az egyik ilyen kísérlet csoport azt próbálta kideríteni, hogy mi áll az ismétléses információ-közlés bődületes hatékonyságának hátterében.
Tulajdonképpen azt akarták jobban megérteni, hogy mi okozza a vélemény megosztás egyes formáinak eltérő hatását.
Konkrétan azt vizsgálták, hogy egy állítás/megállapítás ismertségének mértéke hogyan függ össze annak elfogadásával, elfogadottságával, vagyis mennyire gondoljuk jellemzőnek/igaznak az adott állítást.
Az ilyen típusú ismeretek annál inkább felértékelődnek, minél inkább felgyorsul az információk megosztásának sebessége.
Korunk információs társadalmának márpedig ez az egyik legszembetűnőbb ismérve.
A szakma egyik legismertebb erre vonatkozó 2007-es kísérletsorozatában, amelyet Kimberlee Weaver marketing professzor jegyez több társszerzővel, meglepő eredmények születtek.
Megállapították például, hogy három ember egybehangzó véleménye többet nyom a latban, mint egy ember által háromszor megismételt azonos vélemény.
A roppant meglepő dolog persze nem ez a megállapítás volt, hanem az, hogy a hatás különbsége csak 10%-os.
Vagyis az egy ember/forrás által háromszor ismételt vélemény simán hozta a három ember által megosztott vélemény hatásának 90%-át!
A másik meglepő eredmény az volt, hogy egy adott vélemény elfogadottságának mértékét alapvetően annak ismertsége határozza meg.
Ez abban az esetben is igaz, ha ez az ismertség csupán egyetlen ember többszöri információ megosztásához köthető.
A jelenség hátterében jelen esetben is memóriánk „logikailag hibás” működését feltételezik a kutatók.
A tanulási folyamatban ismert az a jelenség, hogy bizonyos fajta ismétléssel növelhető a tanult anyag elérhetősége, vagyis könnyebben eszünkbe jut az elraktározott ismeret.
Jelen esetben is ez történik, csakhogy mindez egy apró malőr kíséretében zajlik le.
Elménk – a tanulmány szerint – nem tesz különbséget az ismétlés formái között.
Ha valamilyen információt különböző időben és különböző helyeken hallunk többször, azt agyunk gyakorlatilag megegyezően kezeli az egy forrásból többször elhangzó információval.
Ha egy szervezet sok olyan információs forrással – média – rendelkezik, amely képes emberek csoportját folyamatosan ismételt információval bombázni, az képes kvázi véleményhordozó civil zombik létrehozására, mert idővel az ismételt információ válik az általánosan elfogadottnak gondolt véleménnyé.
Gyarló emberi elme.
Ebben rejlik a TV, a nyomtatott és online felületek véleményformáló hatalma, a képzett szónokok történelmi korokon átívelő világformáló ereje.
Most már azt is tudjátok, hogy milyen megfigyelés állhat a „lyukat beszél a hasába” szólás hátterében.
Ezért hirdetnek ismét és ismét fogkrémet a fogorvosok ajánlásával.
Ennek a hatásnak a korai felismerésével és felhasználásával hoztak létre „legyőzhetetlen” hadseregeket és „uralkodásra született” nemzeteket.
Ezért szajkózzák minden országban az éppen hatalmon lévő pártok az elért eredményeket, a roppant mértékű fejlődést és az egyes társadalmi rétegek jólétének folyamatos emelkedését.
És láss csodát…egyre többen hisznek is benne.
Ez áll a társadalmi sztereotípiák többségének hátterében is, emiatt gondoljuk például azt is, hogy a nők jobban szeretik a csokit, mind a férfiak és…még sok minden mást.
(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)
