Hétvégi neurózis

A hétvégi neurózis, vagy másik ismert nevén a vasárnapi szorongás, tulajdonképpen a pihenési időszakok kellemetlen kísérőjelensége.

Gyakorlatilag arról van szó, hogy a pihenésre alkalmas, szabadon alakítható időben a lazítás és feltöltődés helyett, intenzív hangulatingadozás, rosszkedvűség, letörtség, szorongás esetleg ideiglenes depresszió lesz úrrá azokon, akik ettől a jelenségtől szenvednek.

Bár ezekről statisztikai adatok is léteznek, de az ilyen jellegű problémáknál jellemző nagy fokú latencia miatt ezek minden bizonnyal csak a jéghegy csúcsát mutatják.

A sok apróbb befolyásoló körülmény mellett három alapvető okra vezethető vissza ez a sokakat érintő kellemetlen állapot.
Ebből kettőre nem nagyon van ráhatásunk, de az egyiket befolyásolhatjuk.

hétvégi neurózis
Ha egész hétvégén csak az ágyban fekszel és nincs kedved semmi máshoz, lehet hétvégi neurózistól szenvedsz

Az első ok a társadalom egészére jellemző általános mentális állapot, amit objektív és szubjektív tényezők egyaránt befolyásolnak.
Ez egy igen sok összetevős rendszer, aminek esetleges megváltoztatása is csak hosszabb idő alatt lehetséges.
Ide tartozik például az általános életkörülményektől – jólét – kezdve a környezeti hatásokon át – fénymennyiség, élőhely szennyezettség – az egyéni munkavégzés feltételéig sok minden.

A második ok a hétvégék viszonylagos strukturálatlansága – a pszichológusok szerint.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg a hétköznapokon mindig egy adott időbeosztás alapján telik el a napunk, addig hétvégente nincs ilyen rendszeresség az életünkben.
Hét közben mindig azonos időben kelünk, dolgozunk, majd pihenünk és fekszünk le.
Ez a rendszeresség jól meghatározható és napi ciklikussággal ismétlődik. Ezért aztán szervezetünk is jól alkalmazkodik hozzá.
Hét végén viszont “felborul” ez a rend, jellemzően mindig máshogy telik el az az időszak és ennél fogva nem is tud a szervezetünk egy adott séma alapján felkészülni erre.

A harmadik ok az otthoni családi légkörnek gyakran az ideálistól igen távol eső jellege.
A hétvégi családi együttlétek gyakori kísérő jelensége a vita és veszekedés, aminek csak egy része a családtagok közötti tényleges konfliktus helyzet. Sokszor a hét közben felgyülemlett feszültségek levezetése is ekkor történik meg. Ennek pedig a család minden tagja issza a levét.
Ez a fokozott pszichés terhelés erősen lestrapálja az emberek szervezetét.
Pihenés helyett fáradtság, öröm helyett rosszkedvűség.
Így jelenik meg a hétvégéktől való félelem, szorongás az ezekhez kapcsolódó testi tünetekkel együtt.

Bár célzottan a hétvégi szorongáshoz és depresszióhoz köthető pontos felmérésről nincs tudomásunk, de általános adatokat ismerhetünk.
A KSH statisztikai adatbázisa szerint Magyarországon minden tizedik ember szorong állandó vagy ideiglenes jelleggel.
Érdekes módon a területi megoszlás alapján a középső országrészben élők a legkevésbé szorongók.
Az északi és déli területeken viszont közel kétszer annyi a szorongók száma, mint a középső országrészben.

Ahogy a bevezetőben is említettük ezek az adatok csak a jéghegy csúcsát jelentik, mivel az emberek döntő többsége csak erős tünetek alapján fordul orvoshoz, így a többség láthatatlan marad a statisztika számára.

A statisztikai adatok egy része a hétvégi megjelenéseket fedi le.
Az ideiglenes hét végi szorongásnak és depressziónak például egyik tipikus tünete, ha valaki a nap nagy részét az ágyban tölti és nem nagyon akaródzik neki felkelni.
De a csak “tengek-lengek és semmihez sincs kedvem” viselkedés is erre utalhat.

A társadalmi környezetre illetve a családi környezetre nem nagyon van ráhatásunk de a hétvégék strukturálásában, szervezettebbé tételében sok mindent tehetünk.

Hétvégi neurózis ellen próbáljuk a pihenést is rendszerbe foglalni!


Ha valaki a hétvégi rendszertelen napirend miatt szenved ezektől a tünetektől, az néhány hét alatt megszabadulhat ettől.

  • Tegyük az étkezéseket fix időpontra hétvégén is.
  • Legyen állandó ideje a fizikai és szellemi kikapcsolódásnak.
    Mondjuk mindig délelőtt végezzünk fizikai terheléssel járó pihenést. Ilyenkor sportoljunk, kiránduljunk vagy játsszunk.
  • Délután pedig legyen a szellemi pihenés ideje. Ilyenkor lehet olvasni, meditálni vagy kedvenc hobbinkat űzni.
  • Az estéket pedig töltsük teljes lazulással, kötetlen családi beszélgetéssel vagy valamilyen kedvenc film nézéssel.
    A sorozat kedvelőknek ajánljuk a Kérgesszívüek sorozatot a National Geographic csatornán, a vidám western rajongóknak természetesen valamelyik Bud Spencer-Terrence Hill klasszikust, a keményebb műfaj rajongóinak pedig
    mondjuk a Penge trilógia filmjeit.

Ha a hétvégi letargia oka a rendszertelenség volt, akkor a fenti szabályok betartásával néhány hét alatt pozitív változást tapasztalhatunk.

Számos esetben amúgy saját magunk is sokat tehetünk azért, hogy kedvező irányba befolyásoljuk hangulatunkat.
Néha pofon egyszerű módszerekkel is.
Egyik korábbi cikkünkben éppen egy ilyen jól használható egyszerű módszerről írtunk, az önszuggesztióról.


(Ez az írás a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük