Családnevek – Kalandozás a nevek világában 2.
A családnevek – családi nevek – világába kalauzoljuk el olvasóinkat nevekről szóló írásunk 2. részében.
Cikkünkből megtudhatják, hogy mik a hazai családnevek illetve vezetéknevek kialakulásának és használatának sajátosságai.
Kiderül az is, hogy mikortól használnak hazánkban családneveket valamint, hogy mikortól és ki tette kötelezővé a családnevek használatát Magyarországon.
A hazai név-helyzet összehasonlítása érdekében némi nemzetközi kitekintés is részét képezi írásunknak.
A cikkünkben szereplő adatokat kizárólag hiteles források felhasználásával gyűjtöttük össze és a lehető legfrissebb elérhető számokra támaszkodtunk.
Mivel a családnevek állománya szinte napról napra módosul, ezért több helyen kerekítést is alkalmaztunk, de csak olyan mértékben, hogy a lényegi nagyságrendek megismerését ne gátolják.
Korábbi gyakorlatunkhoz hűen most is igyekeztünk megtartani a „szárazabb” adatok közlése mellett az írás olvasmányos jellegét.
Magyarországon a családnevek a hivatalosan használt teljes nevek elején vannak.
Ez számunkra teljesen természetes annak ellenére, hogy a világ országainak döntő többségében ez pont fordítva történik.
Akár úgy is fogalmazhatunk, hogy a hazai névhasználatnak ez a sajátossága kuriózum jellegű, hiszen a világ országainak csupán 4%-ban találkozhatunk hasonlóval.
Ezek is mind a Távol-Keleten találhatók.
Ebből származik elnevezése is: keleti névsorrend.
A világ többi országában nyugati névsorrendet használnak, azaz a teljes névben hátul van a családnév.
A Magyarországon a ma hivatalosan használt keleti névsorrend egyedülálló Európában annak ellenére, hogy néhány közeli országban a hivatalos nyugati névsorrend mellett időnként megjelenik ez a forma is.
Itt rögtön érdemes tisztázni, hogy a gyakran szinonimaként használt családnév és vezetéknév között mi is a különbség.
Családnevek és vezetéknevek
Bár a családnevek illetve a vezetéknevek a teljes nevek elején találhatók, mégsem azonos a két dolog.
Családnévből mindig csak egy szerepel egy teljes névben, viszont vezetéknévből lehet több is.
Egy adott családnév ugyanis állhat több vezetéknévből, jelenlegi szabályok szerint maximum 2-ből.
Ez akkor fordul elő, ha a gyerek mindkét szülő családi nevét felveszi.
Ebben az esetben a szülők családneve már csak az egyik vezetéknév lesz gyermekük családi nevében.
(Például, ha Kis Zoltán és Nagy Éva gyereke Kis-Nagy Gábor lesz.)
Ebben az esetben a gyerek Kis-Nagy névrésze a családi neve, ami két vezetéknévből áll, Kis-ből és Nagy-ból.
Magyarországon az európai gyakorlatnak megfelelően a középkorban kezdetben túlsúlyban voltak az ún. egyelemű személynevek. Ezek egyetlen névből, tagból álltak.
Kezdetben semmiféle név-szabályozásról nem beszélhetünk.
Ez persze a népesség bővülésével gyakran vezetett kavarodáshoz, mert adott egyelemű nevet egyre többen viselték.
Így kiegészítették az egyelemű nevet valami olyasmivel, ami egyértelműbbé tette az adott személy kilétét.
Kezdetben főleg az apai nevet vagy a lakhely nevét illesztették a névbe.
(pl.:Péter fia Pál, Váci Béla)
Leegyszerűsítve a folyamatot mondhatjuk, hogy az egyelemű neveket kiegészítették más típusú „jelző-névvel” a könnyebb és egyértelműbb azonosítás érdekében.
(Minden bizonnyal már a korabeli szülök is hajlamosak voltak elfogultan vagy szélsőségesen értelmezni csemetéjük viselkedését.
Máskülönben hogyan születhetett volna meg például az ‘Ördög’ vagy az ‘Angyal’ családnév. :- )
Ez a hozzáadott név a felmenők nevein túl jelezhetett:
- származási vagy lakóhelyet: Alföldi, Erdei, Budai
- foglalkozást: Pék, Szabó, Kádár
- népet/nemzetiséget:Orosz, Német, Török, Sváb(i)
- jellemző tulajdonságot: Kis, Fekete, Bátor
A családnevek fokozatos szabályozására a XV. századtól kezdve találhatunk különféle törekvéseket.
Az egyelemű neveket illetve a fenti kiegészítéssel ellátott neveket az egyénnek teljes élete során ajánlott volt változatlan formában viselni.
A magyarországi névszabályozás mérföldköve II. József névrendelete volt, (1787. július 23-án kelt 10426/aul. számú rendelet) amiben kvázi kötelezővé tette a kételemű nevek használatát.
A rendelet azt is kimondta, hogy a felvett nevet az élete során senki nem módosíthatja – külön engedély – nélkül.
(Bár ez a névrendelet a korabeli névválasztási hagyományaik miatt célzottan az akkori zsidó lakosságra vonatkozott, de széles körű gyakorlat lett a nevek későbbi szabályozása során.)
Családnevek a mai Magyarországon
Magyarország 9,9 millió lakosa 248.000 különböző születéskori családi néven osztozik.
Ez azt jelenti, hogy átlagosan 40 ember visel azonos családi nevet hazánkban.
Az átlag persze csak a statisztikában létezik.
A gyakorlatias valóság ennél sokkal szerteágazóbb.
Az alábbi 10 leggyakoribb vezetéknév valamelyikét viseli Magyarország lakóinak majd 6%-a, kerekítve 559.000 fő.
| Sorszám | Név | Gyakoriság, db |
|---|---|---|
| 1. | Nagy | 226.600 |
| 2. | Kovács | 209.100 |
| 3. | Tóth | 204.600 |
| 4. | Szabó | 202.300 |
| 5. | Horváth | 196.700 |
| 6. | Varga | 133.400 |
| 7. | Kiss | 125.900 |
| 8. | Molnár | 103.400 |
| 9. | Németh | 87.600 |
| 10. | Farkas | 82.100 |
Családi nevek Magyarországon számokkal
Kerekített értékekkel jelenleg az alábbi érdekes kép rajzolódik ki a hazai családi név helyzettel összefüggésben:
– A csak egyszer előforduló születéskori családnevek száma Magyarországon: 107.000
– Az 5-nél kevesebbszer előforduló családnevek száma: 168.000
– A 100 vagy gyakoribb előfordulású családi nevek száma: 9.860
– A 100-nál gyakoribb előfordulású családi nevek lefedik a lakosság 82%-át.
– A leggyakoribb 10.000 név pedig szintén az ország lakosságának 82%-át fedi le.
– 4 olyan családnév van amit több mint 200.000 ember visel
– 4 olyan családnév van amit több mint 100.000 ember visel
– 89 olyan családi név van amit több mint 10.000 ember visel.
(Forrás: Belügyminisztérium statisztikai adatbázisok)
Nemzetközi kitekintésünkben egyetlen információt szeretnénk olvasóink figyelmébe ajánlani.
Bár nálunk a 10 leggyakoribb hazai családnéven osztozik az ország lakosságának közel 6%-a ez sem európai, sem pedig tágabb nemzetközi összehasonlításban nem minősül kirívó értéknek.
Az európai rangsort a Dánok vezetik.
Náluk a lakosság 26%-a viseli a 10 leggyakoribb családi nevük valamelyikét.
A családi nevek gyakorisága tekintetében minden kétséget kizáróan Vietnám a világelső.
Náluk az első tíz leggyakoribb családnevek valamelyikét viseli a lakosság 85%-a úgy, hogy ebből a legnépszerűbb név már önmagában a népesség kb. 40%-át fedi le.
A ‘Kalandozás a nevek világában 1.’ részét a kék betűs részre kattintva olvashatják.
(Ez az írás a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)
