Titanic evő baktérium- totális pusztulás
A Titanic evő baktérium nem szenzációhajhász álhír, hanem a létező valóság.
A neve: Halomonas titanicae.
Ez az apróság fogja másodszor elpusztítani az 1912-ben egyszer már elpusztult hajót.
Ezúttal azonban a pusztulás végleges lesz és teljes megsemmisítő erejű.
Ráadásul kevesebb mint 20 év alatt fog mindez megtörténni – állítják a kutatók.
A Titanic acél részeit falja fel a extrém körülményeket is jól viselő baktérium
Az alap történetet mindannyian jól ismerjük.
1912. április 14-én, egy vasárnapi napon 20 perccel éjfél előtt az óriási luxus utasszállító hajó jéghegynek ütközött, és az ütközés után alig több mint két és fél órával, kettétörve elsüllyedt.
Az 50.000 tonnás acélszerkezet békésen pihent 3.800 méter mélyen lévő hullámsírjában, egészen 1985-ös felfedezéséig.
Kevéssé ismert tény azonban, hogy a Titanic roncsának felfedezése, tulajdonképpen egy titkos katonai művelet mellékterméke volt.
A roncsot felfedező óceánográfus, név szerint Robert Ballard, ugyanis a hidegháborús időszakban elsüllyedt atom-meghatású tengeralattjárók roncsai után kutatott abban a körzetben, ahol a pórul járt Titanik is pihent.
A tudományos világ, no meg persze James Cameron filmrendező nagy szerencséjére a Titanic roncsai pont a két atom-tengeralattjáró közelében feküdtek.
(A híres film díszleteinek valósághű kialakításához a roncs belsejében készült tengeralatti felvételeket is felhasználtak.)
Szóval, a roncsok helyének pontos beazonosítását követően több alkalommal küldtek személyzettel rendelkező, vagy távirányítású mini tengeralattjárókat a mélybe.
A céljuk az volt, hogy adatokat gyűjtsenek, mintákat vegyenek és fényképeket készíthessenek a tengerfenéken pihenő hajóroncsról.
A kutató merülések során begyűjtött minták alapos elemzése nem várt eredménnyel járt.
Bár a mintákról a vizsgálat évei alatt több kutató is publikált, mégis 2010-ig kellett várni, hogy egy kanadai kutatócsoport publikációjából kiderüljön – egy eddig ismeretlen, új baktériumot izoláltak a Titanicból.
A kutatócsoport vezetője Henrietta Mann volt.
Az újonnan felfedezett baktériumnak a keresztségben a Halomonas titanicae nevet adták, utalva ezzel kizárólagos előfordulási helyére.
Ez a Titanic evő baktérium a fémet eszi, és egy igazi túlélőművész.
Fittyet hány az extrém körülményekre, a sötétre, nagy nyomásra és a magas sótartalomra is.
Ez utóbbi képességének forrása egy oktain nevezetű molekula, amelyre 2016 nyarán derítettek fényt a franciaországi Institut Laue–Langevin munkatársai, a legkorszerűbb neutron sugárzásos képalkotási technikát alkalmazva.
A fokozott étvágyú baktériummal kapcsolatos folyamatok pontos kémiai-biokémiai részletezésére most nem térünk ki, de akit érdekel, az a forrásokból kiindulva megtalálja a tudományos mélységű részleteket is.
A szóban forgó Titanic evő baktérium létezése, és a látványos torzó gyorsuló és végleges eltűnése olyannyira nem kitalált történet, hogy az UNESCO Vízalatti Kulturális Örökségek Védelmével foglalkozó szervei is vizsgálták a problémát.
Az erről szóló összefoglalót a kék részre kattintva olvashatják angol nyelven.
A Titanic roncsait felfedező Ballard a roncsot és környezetét emlékhellyé kívánta nyilváníttatni, ahol háborítatlanul pihenhet a legenda, de a természet úgy tűnik mégis közbeszól.
Ha csak nem találnak ki sürgősen a tudósok valamilyen sikeresen alkalmazható konzerváló megoldást, akkor a hajóroncs záros időn belül apró darabokra hullik szét és nyomtalanul eltűnik a végtelen óceánban.
A következő generáció idején már csak a tengerfenéken sodródó rozsdaszemcsék állítanak emléket a valaha megtörtént legismertebb tengeri hajókatasztrófának.
A virtuális térben és filmvásznakon azonban a Titanic tovább él.
2010-ben 3D-s térképet készítettek a roncsmezőről, hogy virtuálisan a nagyközönség számára is elérhető legyen a roncs kívül és belül.
James Cameron 1997-ben készített 11 oszkáros filmdrámája pedig a filmtörténeti halhatatlanságba emelte a Titanicot.
Az írás a CC-BY-4.0 Creative Commons licenc feltételei szerint, permalinkes -erre a cikkre mutató- hivatkozással szabadon felhasználható.
