A tudatos választó, a bandwagon meg a civil zombi

A választási hisztéria lecsengését követően érdemes megismerkedni azokkal a létező mechanizmusokkal, amik valójában befolyásolják egy választás végkimenetelét.

Akkor is ha tudunk a létezésükről és akkor is ha nem.

Létezik néhány bot-egyszerű szabály, amit minden győzni vágyó csoportnak be kell tartania, illetve tudatosan és következetesen alkalmaznia.
Általában teszik is.

A legfontosabb szabály az “én vagyok a legerősebb, én vagyok a győztes” szabálya.
Szokták ezt a jelenséget Bandwagon hatásként is jellemezni.
Ez a Bandwagon hatás tulajdonképpen arról szól, hogy az emberek szeretnek a győztes csoporthoz tartozni, pártolni.
Olyan csoporthoz amit a legerősebbnek gondolnak és amiben minél többen vannak.
Aki tehát nyerni akar annak minél nyomatékosabban deklarálnia kell, hogy az ő csoportja a legnagyobb és a legerősebb.

bandwagon
Bandwagon, azaz cirkuszi kocsi, amiből az erőshöz pártolás jelenségének kifejezése ered.

Tipikusan ilyen célt szolgáló rendezvények a sok embert mozgósító nagygyűlések és felvonulások.
A Bendwagon hatásnak ráadásul van egyfajta öngerjesztő mechanizmusa is.
Minél többen tartoznak egy adott közösségbe, annál nagyobb lesz a közösség vonzóereje.

A múlt század közepe óta a pszichológusok is behatóan tanulmányozzák a Bandwagon jelenség kognitív hátterét.
Azért érdekes a dolog, mert tulajdonképpen olyasmiről van szó, mint amikor Münchausen báró saját hajánál fogva húzza ki magát a mocsárból.

Az emberek hajlamosak elhinni, elfogadni dolgokat csupán csak azért mert mások is egyre többen elfogadják vagy hisznek benne.
Oksági összefüggéseket tekintve nyilván hibás ez a szabály, de ennek ellenére működik.
Működésének oka pedig az úgynevezett kognitív disszonancia jelenségének tudható be. Ez tömören azt jelenti, hogy bár az agyunknak “logikusan” nem így kéne működnie, de mégis így működik.

Ennek a részletes kitárgyalása meghaladja a jelen írás kereteit, de a téma iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk azt a beszélgetést amelyben Bánki György pszichiáter érdekfeszítő
stílusban értekezik a kérdéskörről.

A politika mellett amúgy számos más iparág szakértője használja hatékonyan ezt az “eszközt” például a divatban, a közösségi médiában vagy a tőzsdei spekulációk terepén.
A logikátlan következtetés és viselkedés logikája a mindennapi életünk látványos része, főleg az egyes közösségi média platformok térhódítása nyomán.

Kihasználják mentális takarékosságunkat is.
Azt, hogy sokkal egyszerűbb és energiatakarékosabb elfogadni mások véleményét és álláspontját, mint tanulmányozni egy adott területet és kialakítani egy saját álláspontot.

A Bandwagon amúgy eredetileg egy cirkuszi zenekari szekér, ami az 1848-as amerikai elnökválasztási kampány eseményeit követően került a mai értelemben is használt módon a köztudatba.
Történetének leírását a fenti kék részre kattintva olvashatják.

Egy következő fontos választási szabály a ” mássz a választóid agyába és ismételj, ismételj…”

A választók döntő többsége nem értelem vezérelt, hanem érzelem vezérelt alapú döntéseket hoz.
Ennek pedig az az oka, hogy az emberek nagyobbik része vágy vezérelt gondolkodású.

Szívesebben hisznek el olyan dolgokat, amik egybe esnek a vágyaikkal.
Sőt, azok a vélemények, amik nem támogatják az elvárásaikat kimondottan taszítóak számukra. Ezért nem is szívesen fogadnak be ilyen jellegű információkat, mert megzavarják a “belső harmóniájukat”, kvázi mentális diszkomfortot okoznak.
A zavar elkerülése érdekében a tudatalatti működésbe lép és nem azt kezdik látni ami valójában van, hanem az van amit látni akarnak.
Sokkal egyszerűbb és kellemesebb a saját véleményükhöz tartozó igazságot elfogadni.

A választás során elég egy olyan üzenetet feldobni a népnek, amivel sokan tudnak azonosulni. Igazából annak sincsen nagy jelentősége, hogy igaz-e vagy sem.
Ha ugyanis kellően sokszor jelenik meg az üzenet, ha a csapból is az folyik éjjel-nappal akkor még azoknak a választóknak is átfordítható a véleménye akik tudták, hogy
az üzenet alapvetően hazugságra épít.
Ennek tudományos pszichológiai hátteréről egy korábbi cikkünkben – Így készül a civil zombi – már tájékoztattuk olvasóinkat.

A harmadik fontos szabály: “teremts egyedi közösséget”.

Tulajdonképpen ennek kellene az első számú szabálynak lennie, mert a tömeges befolyásolás alapfeltétele az emberek csoportos bevonzása egyfajta közös térbe, azaz egy speciális közösség létrehozása.

A közösség létrehozásának hívó szava – már tudjuk – jó ha érzelmi alapon megközelíthető és sok ember vágyával esik egybe.
Egy létrejött közösségre pedig már jellemzőek, hogy a csoportok dinamikájára vonatkozó törvényszerűségek mentén működtethetők. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minimális erőfeszítéssel lehet fenntartani a kohéziót és változtatni a mozgások irányát.
Tehát uralni és irányítani.
Márpedig minden politikai erőtérnek ez a végső célja.

Ha tehát tudatosan szeretnél dönteni egy választási helyzetben, akkor minimum három dolgot gondolj végig.

  • Miért vagy egy adott eszmei közösség tagja?
  • Egyet értesz-e a céljaival?
  • Ők képviselik-e leginkább a személyes érdekeidet?

Ha a fenti kérdésekre adott válaszaidon magad is meglepődsz, akkor lehet, hogy te is csak felugrottál a Bandwagonra, vagy civil zombivá változtál.
Ilyenkor kell megnyomnod a szellemi újratervezés gombot…


(Ez az írás a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)

Ez is érdekelhet

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunkon cookie-kat használunk. További információ

A legtöbb honlaphoz hasonlóan a mi weboldalunk is használ sütiket, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt tudjuk nyújtani Önnek. Beleegyezésnek tekintjük, amennyiben a honlap megtekintéséhez használt szoftverének (böngésző) beállításai elfogadják a használt sütiket, és Ön folyamatosan látogatja a honlapunkat, vagy ráklikkelt az "Elfogadom" gombra.

Bezárás