A maja naptár 819 napjának titka
A maja naptár, illetve a maja időszámítás elemeit jól ismeri a tudomány, hiszen számos írásos emlék maradt fenn ebből az időszakból.
Egyetlen kivételt képez az a naptár, ami 819 napos felosztást tartalmaz.
Majd 80 évnyi kutatómunkára volt szükség ahhoz, hogy feloldják az ismert maja naptárak és a 819 napos naptár közötti ellentmondást.
A Tulane Egyetem két antropológusa, John H. Linden és Victoria R. Bricker, új megközelítéssel próbált megoldást keresni a problémára és sokadik próbálkozásuk végre eredményre vezetett.
A napokban publikálták felfedezéseiket a tudományos szakma is meglepetéssel fogadta.
Kiderült ugyanis, hogy a vizsgált naptár nem 819 napra hanem 16.380 napra vonatkozóan tartalmaz adatokat.
Ez körülbelül 45 évnek felel meg.
A maják alapvetően 3 féle időszámítási módszert használtak.
Az első az úgynevezett hosszú számítás, ami fix kezdőnappal operált.
Az ősi mezoamerikai – Mexikó és Közép-Amerika területei – civilizációk közül csak a maják használtak rögzített dátumú naptárat.
Ennek kiinduló pontja i.e. 3114.08.11-e volt.
A második módszer a 260 napos naptár a tzolkin.
Ez a 260 nap 13 db 20 napos egységből állt.
A harmadik módszer a szoláris évet követte.
Ennek a neve haab volt.
Ebben a 365 napos szoláris év 18 db 20 napos hónapból és további 5 tótnapból állt össze.
A 260 napos és a 365 napos rendszer 52 évente ért össze.
(52×365=73×260)
Azt is fontos tudni, hogy a maják alapvetően a 20-as számrendszert használták, tehát 20 többszöröseit illetve hatványait.
Egyetlen kivétel volt csak, a 18-as szám, amit feltehetően a szoláris naptár pontos meghatározása miatt vezettek be.
A maja naptár alapjaiba viszont, ebbe az időszámítási környezetbe, egy 819 napot feltüntető naptár sehogy sem illeszthető be.
Annyit sikerült kideríteni a naptárról, hogy feltehetően a naprendszer látható bolygóinak mozgását, keringési idejét jelzi, összefüggéseikben.
Mivel abban a korban csak a vizuális megfigyelésre hagyatkozhattak a csillagászok, a keringési idő alatt szinodikus keringési időt kell érteni.
A szinodikus keringési idő az az időtartam, amely alatt a Földről nézve valamelyik bolygó a Naphoz képest ismét ugyanabba a pozícióba kerül.
A keringési idejük alapján azonban csak a Merkúrt lehetett a naptár számaihoz illeszteni.
A Merkúr a maják által számolt 117 napos keringési ideje pont 7-szer fér el a 819-ben.
A maja kultúra idejéből fennmaradt 4 írásos emlék közül – Drezda Kódex, Madrid Kódex, Párizs Kódex és Grolier Kódex – egyik sem adott választ a kérdésre.
A kutatók azonban nem adták fel, tovább kutattak és az egyik megoldásuk végül eredményesnek bizonyult.
Az történt, hogy a 819 napos naptárt 20 szorosára növelték, kvázi egymás után 20-szor megismételték.
Így kaptak egy 16.380 napos intervallumot és ebbe már beilleszthetővé vált az összes látható bolygó mozgása és a köztük meglévő összefüggések.
Ezen túlmenően a 260 napos maja időszámítással is összhangba hozható, mivel 16.380 nap pontosan megegyezik 63 db 260 napos ciklus összegével
A kutatók publikációjából ami az Ancient Mesoamerica 2023 tavaszi számában jelent meg, az alábbi összefüggésekre derült fény.
Pontosabban fogalmazva az nyert bizonyítást, hogy a maják az alábbi összefüggéseket már ismerték és ez alapján készítették a 819 napos naptárt.
A Vénusz keringési idejének 7 szerese, egyenlő a 819 nap ötszörösével.
A Mars keringési idejének 21 szerese, megegyezik a 819 hússzorosával.
A Jupiter keringési idejének 39 szerese, a 819 nap tizenkilencszerese.
A Szaturnusz keringési idejének 13 szorosa pedig a 819 nap hatszorosa.
A Merkúrnál pedig már említettük az összefüggést.
Így sikerült összeilleszteni a 819 napos beosztású naptárt és a bolygók keringését a 20 x 819, azaz összesen 16.380 napot tartalmazó komplex rendszerbe.
Ebből a felfedezésből egyben arra is fény derült, hogy a maják a fent említett 3 naptáron túl egy negyediket is használtak.
Egy asztronómiai naptárt.
Ez a csillagászati naptár 16.380 napos, azaz mintegy 45 éves, ismétlődő egységben gondolkodik és segítségével akár évszázadokra előre(vagy hátra) is pontosan meghatározható mi látható az égen, a bolygók helyzete, együttállások stb.
Az időszámítás és a szökőév rejtelmeiről egy korábbi cikkünkben írtunk bővebben, amit a kék betűs részre kattintva olvashatnak.
Szerkesztett kép forrásai: freesvg.org , New York Public Library
(Ez az írás a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)
