Zsiráfnyak. Tudtad, hogy…?
A zsiráfnyak pont ugyanannyi csigolyából áll, mint egy emberi nyak.
Első hallásra szinte hihetetlen, de mindkettőben pontosan 7 db nyakcsigolyacsont található.
A zsiráf a világ legmagasabb állata: a bikák szarvainak csúcsa 5,7 méter magasságba is felérhet, marmagasságuk pedig elérheti a 3,3 méter.
A Földön élő emlősök meglehetősen változatos méretben és formában fordulnak elő.
Elég ha csak például az egérre és az elefántra gondolunk.
Annak ellenére, hogy a két állat közötti méretkülönbség minden tekintetben óriási, számos megegyező tulajdonságuk is akad.
Az egyik ilyen megegyező tulajdonságukra jó példa a nyakcsigolyáik száma.
Meghökkentő lehet, de az egérnek és az elefántnak is egyforma számú nyakcsigolyacsontja van, pont annyi, mint a zsiráfnak vagy akár az embernek.
Szám szerint hét.
Sőt, az igazság az, hogy szinte a Földön élő összes emlős állatnak egyforma számú, 7 nyakcsigolyája van.
No persze a huncut természet a biodiverzitás jelszavával itt is alkotott olyan egyedeket, amik kilógnak a sorból.
Igaz, nincsenek sokan.
Kivételt a hét nyakcsigolyásokon túl csupán a manátuszfélék és két lajhárfaj jelent.
Kép: wikipedia
De vajon miért hosszú a zsiráf nyaka? Miért lett párját ritkító a zsiráfnyak?
A tudósoknak mára sikerült feltérképezniük a zsiráfok teljes génállományát .
Ennek a tudományos munkának a keretében sikerült azonosítaniuk azt a mintegy 70 gént, amelyek felelősek a teljesen szokatlan kinézetükért.
Itt persze most ne csak arra az eltérésre gondoljunk, hogy szokatlanul hosszú a zsiráfok nyaka. Vegyünk itt számításba olyanokat is, amelyek kívülről nem láthatók.
Ez a furcsa felépítés a csontrendszer egyes részeinek nagy fokú megnagyobbodásának, megnyúlásának következménye.
A zsiráfnyak és -láb csontjainak száma például megegyezik az emberével, de a méreteltérések óriásiak.
Ez pedig szükségszerűen együtt jár a keringési-rendszer és az idegrendszer módosulásával is.
Gondold csak el, hogy milyen hatalmas mértékben kellett például megnövekednie a zsiráf szív teljesítményének ahhoz, hogy képes legyen oxigéndús vért juttatni a majd 3 méterrel magasabban lévő agyába.
( A feladat nagyságának érzékeléséhez, kísérletező kedvű olvasóink megpróbálhatják kifújni a vizet egy függőlegesen tartott, 3 méteres, vízzel teletöltött locsolócsőből .)
A szíve mellett az egész keringési rendszerének képessé kellett válnia az ilyen extrém terhelés kiszolgálására.
Ez az immár azonosított hetven gén felelős az összes eltérésért, de nem ad magyarázatot arra, hogy miért lett ilyen hosszú a zsiráf nyaka, miért jöttek létre ezek a változások a zsiráfoknál.
Ezeknek az ok-okozati összefüggéseknek a feltárása a jövő kutatásainak feladata.
Tudtad, hogy a zsiráfoknak világnapjuk is van?
Igen, minden évben június 21-én van a zsiráfok világnapja.
Oldalunkon további állatok testrészeinek érdekességeiről szóló írásokat is találhatsz, például az elefánt ormányáról.
(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)
