Meddig tudnak számolni az állatok?
Vajon meddig tud számolni egy kutya, macska, papagáj vagy más házi kedvencünk? Meddig számolnak az állatok?
Mi emberek sok olyan képességünkre tekintünk büszkén, amely az evolúciós fejlődés során kiemelt minket az „állati tömegből”.
Nem kicsit lepődnél meg, ha tudnád, hogy ezekkel az úgynevezett emberi képességekkel sok esetben állatok is rendelkeznek.
Az egyik ilyen a számolás képessége.
Egy ilyen kiscsirke már jól eligazodik a számok világában, egészen ötig
Kedvenc háziállataink közül a kutyák például meglepő biztonsággal azonosítják különféle tárgyak darabszámát, úgy 4-5 darabig.
Ez persze nem annyira meglepő, ha figyelembe vesszük értelmi képességeik két éves gyerekéhez hasonlítható mértékét.
Matematikai képességük természetesen nem éri el az emberi szintet, de a több-kevesebb fogalmát magabiztosan értelmezik.
A macskák is minden különösebb gond nélkül tudnak 2-4 darabig „gondolkodni”.
A megállapítás alapjául szolgáló kísérletekről, ha érdekel, itt angolul bővebben is olvashatsz.
Hasonlóan nem várt, meglepő fejleményeket eredményeztek a medvékkel végzett megfigyelések is, amelyet a National Geographic publikált.
Kiderítették, hogy a mackók nagyon jól különbséget tudnak tenni vonalak és ábrák különböző mennyiségei között. Ez persze csak akkor tűnik váratlan eseménynek, ha figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy a húsevő állatok között a medvéknek van a legnagyobb agya (bár nem akkora, mint a főemlősöké, testsúlyához viszonyítva.)
Ha már szóba kerültek, folytassuk a sort a főemlősökkel. Hogy is számolnak?
A csimpánzok például nem csak a több vagy kevesebb értelmezésére képesek, hanem a pontos számok megállapítására is.
Egy Selly Boysen nevű amerikai professzor évekig tanított csimpánzokat számolni.
Az elvégzett kísérletek során világossá vált, hogy a majmok nem csak egyszerűen számolni, de kivonni és összeadni is tudnak.
Esetük korántsem egyedi.
Ezt a „mutatványt némi tanulás után az arapapagájok is simán hozzák.
A rhesusmajmokat vagy más néven rhesusmakákókat is szívesen használják a legkülönfélébb kísérletekhez.
Amikor számolási feladatok során különböző mennyiségek összehasonlítását kellett elvégezniük, akkor arra a meghökkentő tényre derült fény, hogy gyorsabban oldják meg az ilyen típusú feladatokat, mint az általános iskolás tanulók.
Még meglepőbb, hogy a hibaszázalékuk is csak kicsivel volt gyengébb, mint a gyerekeké.
Az már csak hab a tortán – na most kapaszkodjon mindenki – hogy képesek értelmezni a nullát!
Ha ezek után esetlegazt gondolnád, hogy a számolás képessége csak a fejlettebb emlősöket érinti, akkor nagyot tévedsz.
A madarak között is több számolóművész van.
Alex a jákópapagáj például tökéletesen számolt hatig, emellett összeadni és kivonni is tudott. Ha rákeresel a nevére a neten több érdekes dolgot is megtudhatsz róla.
A sort folytathatnánk például a vörösbeggyel, amely egészen 12-ig tudja nyomon követni a kukacok számát, vagy a galambokkal akiknek a számolási képességük határa a majmokéval vetekszik.
És ha az eddigiektől még mindig nem esett volna le az állad akkor elárulom, hogy már a néhány napos kiscsirkék is meglepő biztonsággal azonosítják tárgyak számát.
Mégpedig egészen ötig.
A felsorolt állatokon kívül még számos élőlény rendelkezhet a számolás valamilyen – akár elképesztő – képességével, amelyről esetleg csak azért nem tudunk, mert eddig nem vizsgáltuk.
Vajon, meddig tudhatnak számolni azok a sivatagi hangyák, amelyek pont annyi lépést megtéve jutnak vissza a bolyba, mint amennyivel eltávolodtak tőle?
Milyen beépített lépésszámlálójuk van, és hogy működik?
Egyes állatok számolnak, eszközöket használnak, mások nevetnek vagy éppen sírnak – csupa-csupa korábban kizárólag emberinek gondolt tulajdonságok.
Biztosak lehetünk benne, hogy az állatok még jócskán tartogatnak váratlan meglepetéseket számunkra.
Számos további állati érdekességről olvashatsz „Állati” menüpontunkra kattintva.
(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)
