A holló, amint emberként viselkedik
A holló megdöbbentően okos madár, de ezt már korábban is felismerték.
Ez a fekete jószág rendelkezik a legnagyobb méretű aggyal a madarak között.
Bizonyára ez is szerepet játszik meghökkentő képességeinek kifejlődésében.
Tudjuk, hogy kooperálnak, együttműködnek a táplálék megszerzése érdekében és némely egyedek a faágakat eszközként használják.
Emlékezőtehetsége és problémamegoldó képessége párját ritkító a madárvilág berkeiben.
Társait – vagy más állatokat – évek múlva is azonnal felismeri és arra is emlékszik, hogy anno milyen volt a viszony kettőjük között.
Ha egy holló a közösen szerzett zsákmányát nem osztja meg társával, többé nem kooperálnak vele
Azt is tudják a madarakat tanulmányozó szakemberek, hogy a holló kiváló megfigyelő és tájékozódó.
Az elrejtett élelmet hónapokkal később is keresgélés nélkül megtalálja, sőt a társai által elrejtetteket is.
Az azonban még sokat tapasztalt madár kutatókat is meglepte, amikor kiderült, hogy a holló bizonyos helyzetekben pont úgy viselkedik, mint ahogy az eddig csak embereknél és az emberszabású csimpánzoknál volt megfigyelhető.
Ahogy a bevezetőben is említettük, a hollók gyakran működnek együtt a táplálék megszerzése érdekében.
Képesek összehangolt műveletek elvégzésére is, olyanokra, amik már szinte emberi léptékű gondolkodást és előrelátást igényelnek.
Egy kutatási folyamatban, miközben arra keresték a választ a tudósok, hogy a különféle állatok milyen szinten képesek kooperálni egymással egy feladat megoldása érdekében, váratlan megfigyelést rögzítettek a kísérletbe bevont hollókkal kapcsolatosan.
Az együttműködés hasznosságát vagy szükségességét többféle állat is felismeri és ennek megfelelően viselkedik.
Ilyen állat például az emberszabásúakon túl az elefánt, a foltos hiéna, a gyilkos bálna, a palack orrú delfin, de némely sólyom és szarvas faj is szerepel ezen a listán.
No, meg persze a holló.
A közös tevékenységgel megszerzett élelem elosztása azonban az állatok többségénél esetleges, aki kapja marja alapon történik és a későbbi együttműködésekre nincs hatással.
Eddig úgy gondolták, hogy ez csak az embereknél és emberszabásúaknál történik másként.
Csak ők osztják el igazságosan a zsákmányt.
Ha ezen az igazságos osztozáson csorba esik, akkor bizony azt a társukat onnantól jó messze elkerülik.
Ekkor jött a nagy meglepetés.
Kiderült, hogy a hollók is pont így gondolkodnak.
Ha a közös munkával megszerzett zsákmányt valamelyik egyed egymaga fogyasztotta el, tehát a saját adagja mellett a társának járó részt is befalta, akkor onnantól persona non grata (nem kívánatos személy) lett a csapatban.
Ettől kezdve a becsapott egyedek nem voltak hajlandók többé együttműködni a csalóval.
Ez a szociális viselkedésnek egy olyan fejlett formája, amit az emberek mellett eddig csak az emberszabású majmoknál figyeltek meg.
A kutatók megfigyelésük megerősítésére számos kísérletsorozatot hajtottak végre, amik minden kétséget kizáróan bebizonyították a hollók újonnan felfedezett, effajta szociális viselkedésének létezését.
Az állati viselkedések és eddig fel nem fedezett képességek minden évben tartogatnak meglepetéseket az emberi faj számára.
Akit a kísérletek részletei mélyebben is érdekelnek, azok a kék betűs részre kattintva elolvashatják a vonatkozó tudományos jelentést.
Állati kategóriánkban az élővilág még számtalan érdekességéről olvashatsz.
(Ez a mű a CC-BY 4.O nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – kattintható és adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)
