Magyarország 4 legszínesebb hala
Hazánk 4 legszínesebb hala 20 jelölt közül került kiválasztásra.
Legszínesebb halaink kiválasztásánál nem kizárólag a testükön megjelenő színek száma volt a mérvadó.
Legalább ennyit -sőt néha még többet – jelentett a szelektálásnál az, hogy mennyire szokatlan, harmonikus vagy szemet gyönyörködtető a látványa.
A szépség persze legkevésbé sem egy merev kategória.
Minden ember számára mást és mást jelenthet.
Ebből kifolyólag természetesen a mi rangsorunk is szubjektív, de remélhetően sokan egyetértenek majd velünk.
Annak idején készült Magyarországon egy felmérés, amiben a megkérdezetteknek meg kellett nevezniük az először eszükbe jutó gyümölcsöt, színt és költőt.
A válaszadók döntő többsége az alma, piros és Petőfi választ adta.
Mi is készítettünk egy hasonló, de minitesztet a hazai halakról.
A válaszadók legnagyobbik része a ponty, keszeg, harcsa hármast említette és a ponty szinte mindig az első helyen szerepelt a felsorolásban.

Színes halaink sztárja, a szivárvány színeiben aranyló naphal (Kanálka kép)
Ez a „szűklátókörűség” azért is érdekes mert a magyar halfauna szakértői szerint hazánkban jelenleg 86 különböző halfaj úszkál.
(A magyar Wikipédia -tévesen – 89 halfajt említ de közöttük 3 olyan faj van, ami már kikerült a hivatalos listából mivel az utóbbi 25 évben nem volt dokumentálható jelenlétük hazánkban.)
No, de a kis kitérő után térjünk vissza a legszínesebb halak kérdéséhez.
Egy átlagos magyar ember legfeljebb a hipermarketek akváriumában találkozik élő halakkal. Azok pedig nem igazán színesek.
Persze az állatkertekben, vagy egy tengeri akváriumban számtalan színpompás hal úszkál, de azok szinte mind tengerekben élnek.
Még a hazai ököcentrumokban is ritka vendég az igazán szép, színes hazai hal.
A halszakértők mellett, talán a horgászok azok a szerencsések, akik gyakrabban összefuthatnak az általunk kiválasztott legszebb, legszínesebb halak valamelyik példányával.
Most pedig következzen a bemutatója annak 4 hazai halfajnak, amelyek minden bizonnyal lenyűgözik az embert az első – és akár minden további – találkozás alkalmával.
Legszebb-legszínesebb halaink:
1. Naphal
Ez szűk arasznyi méretű díszsügérfélék családjába tartozó halacska szinte minden tiszta vizű állóvizünkben, vagy lassú áramlású folyóvízi részeken megtalálható. Legszínesebb halaink vitathatatlan sztárja.
Nem őshonos nálunk.
Európába is csak a 19 század végén érkezett őshazájából Észak Amerika keleti részéről.
Úgynevezett honosított hal, akvaristák közvetítésével került hozzánk még a 20. század elején.
Az iharosi tógazdaságból aztán villámgyorsan szétrajzott az egész országban, jelezve, hogy köszöni jól érzi magát nálunk.
Erősen ivadékgondozó és fészekőrző faj, de csak a hím.
A fészek környékéről elcsatangoló aprócska ivadékot a szájában hozza vissza az éberen figyelő apa és gondolkodás nélkül nekiront a fészek közelébe tévedő bármilyen betolakodónak.
(Jelen sorok íróját is többször érte gyerekkorában ilyen támadás a Balaton déli partján, a mólók kövezése melletti combig érő vízben. Igaz akkor még a barátkozás jelének gondolta a kis hal finom csipkelődését. Lám, milyen a gyermeki elme pozitív világképe. 🙂 )
Angol neve lefordítva” tökmag naphal” ami minden bizonnyal a méretére, formájára és sárgás alapszínére is utal.
A magyar népnyelv ennél találóbban cifrakárász, napkárász, amerikai naphal, japánkárász és szivárványhal névvel is illeti.
Talán ez utóbbi fejezi ki a legjobban azt a bőséges színkavalkádot, ami erre az apró halra leginkább jellemző.
Annál is inkább, mert színei a kor, élettér és a táplálék függvényében is változhatnak.
Annyiféle szín van rajta, hogy még leírni is nehéz.
Az alapszíne a kékes-zöld illetve az aranyos- okkeres-narancssárga, amit a fekete, vöröses-narancs, kék, barna és zöld színek különböző árnyalatai díszítenek sávok és foltok formájában.
Képe írásunk elején látható.
2. Compó

Napsütésben aranyló test, akár egy nemesen patinás ókori remekmű./c.wikimedia kép
Annak ellenére került be a compó ebbe a válogatásba, hogy alapvetően csak egy színű. Na, de az az egy szín, az bizony olyan…!
Őshonos halunk. A pontyfélék családjába tartozó faj.
Vízparti településeken ismertsége a pontyéval vetekszik, de annál sokkal nagyobb „tisztelet” övezi.
Néhány éve az év halának is megválasztották.
A vízparti népek szeretetét a számtalan ráaggatott becenév is jelzi.
A népnyelv doktorhal, sárhal, sárkeszeg, varjúhal, vargahal, haldoktor és cigányhal néven is ismeri.
Régen a réticsík és a kárász mellett az árterületek, mocsarak, lápok tipikus, nagy számban előforduló halfaja volt.
Alkalmazkodó képessége és igénytelensége legendás.
Az alacsony oxigén tartalmú növényekkel dúsan benőtt iszapos vizekben is kiválóan érzi magát.
A színe pedig egyszerűen magával ragadó.
Bár az erősen iszapos helyen élő példányok akár a majdnem fekete színt is felvehetik, jellemző színe az olajzöldtől az aranyos-sárgáig terjed.
Ja, és persze vöröses szemmel (írisszel).
Az aranysárgás változat idősebb példányainak színe talán leginkább az óarany színnel írható le, bár van bennük egy kevés csillogó sárgás-mohazöld is.
A képen egy ilyen példány látható.
Akár egy makulátlanul patinás ókori remekmű is lehetne.
3. Vörösszárnyú keszeg

A „vörös” /c.wikimedia kép
A vörösszárnyú keszeg is a pontyfélék családjának tagja.
Hazánkban szinte minden állóvízben és folyóvízben előfordul.
Szereti a vízinövényekkel bőven ellátott területeket, mert itt talál magának bőven táplálékot. Növényi részeket és növények között élő, apró állatkákat fogyasztja.
A kisebb termetű halaink között az egyik leghosszabb életű faj.
Őshonos halunk. Több népmesében és számos vízpart történetben feltűnik.
Idén az év halának is megválasztották.
Széles körben ismert jószág, amit a honi népnyelv számos ráaggatott elnevezése is jól jelez.
Így például: versszárnyú vagy pirosszárnyú keszeg, piroska, piroscsizmás, veres, pirosszemű.
Színei a kora előrehaladtával érnek be igazán.
Fiatal példányai még csak a halak szokásos ezüstös pikkelyekből álló ruháját viselik, a hátuktól a hasuk felé világosodva, uszonyaik pirosas színűek.
Később azonban a hátuk szürkéből olajos feketévé válik szemük narancsos vörös színt ölt.
Az oldaluk pedig gyönyörű rezes aranysárgára változik némi olajzöldes beütéssel.
Úszóik mélyvörös illetve vérvörös színűekké válnak.
A jó – természetes -körülmények között élő, hínárral és bőséges táplálékkal ellátott vizeinkben az idősebb példányok színe akár a compó korábban említett óarany színét is megközelíthetik.
4. Csapósügér

Eleganciával ötvözött vidámság, ez a csapósügér
Legszínesebb halaink díszes társaságának negyedik helyére több aspiráns is volt – a sügér mellett a szivárványos ökle, szivárványos pisztráng és a széles kárász.
Végül azért döntöttünk a sügér mellett, hogy egy őshonos ragadozó is képviseltesse magát az élmezőnyben.
Rögtön jelezzük, hogy csak a nagyobb példányok az igazán ragadozók, fiatalabb korában a halivadékon kívül mindenféle más állati szervezetet is szívesen fogyaszt.
Kis méretű hal a hazai ragadozók között.
A hazai rekordlista élén egy 74 dekás példány áll.
Őshonos halunk, gyakorlatilag minden hazai vizünkben előfordul.
Amúgy nagy zabáló hírében áll és nem is nagyon óvatoskodik, ha kajáról van szó. Régebben, amikor a horgászfelszerelések még nem voltak annyira kifinomultak mint manapság, rengetegen horgásztak „durvább felszereléseikkel” kimondottan sügérre.
A régi halászok és szívesen vadásztak rá eszközeikkel. Hajdani népszerűségét és ismertségét jól jelzi, hogy az egyik legtöbb népies elnevezéssel rendelkező halunk.
Egykori természetkutató polihisztorunk Hermann Ottó már a 19. században 24 különféle népies nevét gyűjtötte csokorba. Néhány ezek közül: dibbancs, dübér, fésüshal, parcs, rétidurbincs, sürge, singér, möshal…
Megjelenésében keveredik a vidám színesség és a süllők hűvös csíkos eleganciája.
Háta feketészöld, szürkés zöldessárgán csillogó oldalát ujjnyi széles feketészöld függőleges sávok díszítik.
Hasi úszói és farok úszójának alja élénkvörös.
Ahogy írásunk elején is említettük, legszínesebb halaink fenti összeállítása természetesen szubjektív.
Igazából nem is a rangsor felállítása volt az elsődleges célunk, hanem annak kiemelése, hogy számos természet alkotta szépség létezik környezetünkben.
Olyanok, amelyek puszta létezésükkel is örömöt, élményt jelentenek nekünk embereknek.
Jelen esetben vizuális élményt.
Ezért is fontos, hogy megismerjük és békében éljünk a természettel.
Ez a fajta békés egymás mellett élés pedig elsősorban rajtunk embereken múlik.
Vigyázz a természeti környezetedre és főleg ne szemetelj! 🙂
Bizonyára érdekelnek Magyarország legszebb-legszínesebb madarai is.
Olvashatsz róluk a kék betűs részre kattintva.