A szökőév rejtelmei és története

Szökőév általában 4 évente van.
Általában, de nem mindig.

Ha annak idején Julius Cesar nem látogatja meg Kleopátrát, akkor lehet, hogy nem vezeti be a szökőévet a naptárba. Ebben az esetben viszont az idei (szökőnap) 2016 február 24-e, 2017 július 14-ére esett volna.

De hát hogy is van ez?
Mi történne szökőévek nélkül?

Nos, az elején szinte semmi, de aztán szép lassan feje tetejére állna a világ. Ez egyébként mint látni fogjuk olyannyira meg is történt, hogy a tavaszi ünnepek egy időben már nyárra estek. Az évszázadok alatt elcsúsznának az évszakok, és kb. 780 év elteltével a szilveszter például a nyári napforduló idejére esne. Ez pedig lássuk be nem lenne szerencsés dolog.

Az alapvető probléma abból fakad, hogy, hogy bár az éves naptár jellemzően 365 napot jelöl, de igazából 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc egy tényleges, szoláris év hossza.

A szökőév története a régmúltból máig

Tehát visszatérve történetünk elejére, az egész ott kezdődött, hogy i.e.46-ban a római birodalom híres hadvezére és politikusa Julius Caesar Egyiptomba utazott, hogy találkozzon Kleopátrával.
Ott-tartózkodása során azonban nem csak csajozott, hanem találkozott a kor ottani jeles tudományos képviselőivel is.
Egyik ilyen beszélgetése során egyiptomi csillagászok felhívták a figyelmét egy olyan jelenségre, amit a római tudósok addig nem vettek észre.
Nevezetesen arra az anomáliára, hogy a naptári év nincs összhangban a napokkal.
Egy év ugyanis pontosan 365,2422 napból áll.
Ennyi idő alatt tesz meg a Föld egy teljes kört a Nap körül.

A helyzetet még némileg az is bonyolította, hogy a rómaiak ebben az időben még egy 12 hónapos holdnaptárral számoltak, de ezt most hagyjuk. 🙂

Julius Caesar felismervén ennek a nyúlfarknyi eltérésnek az óriási hatását, fenekestől felforgatta az i.e. 45. évet.
Bevezette az ún. Julianus(Julian)-naptárt, amiben 3 db 365 napos év után 1 db 366 napos (szökő)év következik, de előtte még hozzáadott az akkori, római naptár szerinti időponthoz 80 napot.
Ezzel a 80 nappal a korábbi mérések pontatlanságát hozta helyre, mert már ott tartottak, hogy a tavaszi termékenységi, újjászületési ünnepek a nyár elejére estek.

Tehát minden negyedik év szökőév lett és a szökőévben a február 29 napos.

Gergely-naptár lapja

Ezzel a módszerrel ugye, egy év pontosan 365,25 nappal lett egyenlő.
A nagy hadvezér azonban ezzel egy kicsit túllőtt a célon.

Hogy mennyivel?
Hát, lássuk csak…
Évente 0,0078 nappal.
Most pont az ellenkezője történt a korábbiaknak.
A naptár nem késésben volt, hanem sietett.
Nem olyan sokkal, csak körülbelül 11 perc 14 másodperccel évente.
Ez négyévente 3/4 óra eltérés, azaz 125 évente csúszott egy napot a rendszer.

Több mint 1600 évnek kellett eltelnie, hogy ismét elővegyék ezt megoldandó problémát.
A változtatás akkor is okozott némi felfordulást. XIII.Gergely pápa rendelete alapján az új időszámítás etalonja, a Gergely-naptár eltüntetett 10 napot az 1582. évből .
1582. október 4-én, csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15-e lett.
A szökőév problémát ezeken túl úgy kezelte, hogy a kerek évszázadok közül csak minden negyediket tartotta meg szökőévnek.

Jelenleg tehát minden olyan év a szökőév amely:

1./ osztható néggyel, de nem osztható százzal
2./ osztható néggyel, százzal és négyszázzal is (1600., 2000.,2400.év)

Ez a módszer már olyan pontos, hogy csak 3000 év alatt okoz 1 nap eltérést.

Bár szökőévenként a februári hónap napjait toldják meg egy nappal, így ez a hónap 29 naposra bővül, mégsem a 29. nap a szökőnap. Az eredeti római rendelkezés alapján február 23-án kellene lennie, de ez sem az.

A szökőnap február 24-én van.
Ha nem hiszed, vedd elő és nézd meg a naptáradat.
Ilyenkor a február 24-28 közé eső névnapok egy nappal előrébb kerülnek.
Jégtörő Mátyás például 24-e helyett 25-én törheti a jeget, az Elemérek és Oszvaldok pedig a pótnapon, azaz 29-én ünnepelhetnek.

A bonyolult számítástól függetlenül, mindenkinek szívből ajánlom azt a gyakorlatias módszert, amit a nagypapámtól hallottam és életünk végéig használhatjuk.
Minden olimpiai év szökőév.

Bizonyára szívesen olvasnál arról a talányról is, hogy az időszámítás tényleg Jézus Krisztus születésétől indul-e.
Vajon igaz, vagy nem?
A kék részre kattintva most elolvashatod erről szóló írásunkat és megtudhatod az igazságot.

(Ez a mű a CC-BY-SA-4.0 licencnek megfelelően, permalinkes forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható.)