Év rovara 2017-ben

Az év rovara 2017 cím elnyerésére kiírt pályázat ismét sok érdeklődőt vonzott. Több ezren szavaztak kedvenc rovarukra.
A Magyar Rovartani Társaság hetedik alkalommal bocsátotta online szavazásra – a Magyar Természettudományi Múzeummal együttműködve -, hogy melyik faj legyen az év rovara 2017-ben. Idén is követték az eddigi hagyományokat, így három jelölt közül lehetett választani.
A szavazók az interneten adhatták le szimpátia voksukat a fecskefarkú lepke, az óriás-énekeskabóca vagy a nagy szarvasbogár javára.

Az Év rovara kampány elsődleges célja a természetvédelem fontosságának hangsúlyozásán túl az, hogy szolgálja az ember-természet viszony mind harmonikusabb kialakítását az ismeretek bővítésén keresztül.
Emellett persze felhívja a társadalom figyelmét egy-egy konkrét rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött fontos szerepükre.

A versenyt meggyőző többséggel a nagy szarvasbogár nyerte több mint 1200 szavazattal. A dobogó második fokán a fecskefarkú lepke végzett ezer fölötti támogatóval, míg az óriás-énekeskabócát  mintegy ötszázan szerették volna győztesként látni, így lett bronzérmes.

Bemutatjuk a győztest és két kihívó versenytársát.

Év rovara 2017 verseny résztvevői

Európa legnagyobb bogara viselheti az év rovara 2017 címet /kép:Pellinger Attila, wikimedia commons

Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)

Az év rovara 2017 cím győztese, a nagy szarvasbogár, egész Európa legnagyobb bogara.
A hím szarvasbogarat semmilyen más bogárral nem lehet összetéveszteni, hiszen rágói hatalmas, agancsos fejdísszé alakultak.
A bogár hossza akár a 10 centit is elérheti. A jóval kisebb „csupán” 4-5 centis nőstény bogár rágói rovarkörökben megszokott, normális méretűek.

A teljesen kifejlett szarvasbogarak csak néhány hétig élnek.
Lárváik azonban az agancsos óriásbogár állapot előtt 5 évig fejlődnek a tölgyfák elhalt gyökereiben. A kikelés előtt bebábozódott lárva már nem a gyökérben, hanem a földben készített kamrában fejlődik és a kikelő bogár is ebben telel, hogy aztán tavasz végétől sorban másszanak elő a kellően langyos estéken. Először a hímek jelennek meg, majd június elején követik őket a nőstények.

A kifejlett szarvasbogarak gyakorlatilag nem esznek semmit, hanem azt a zsírraktárt élik fel, amelyet még lárvakorukban felhalmoztak.
Akinek már volt szerencséje szarvasbogár repülést megfigyelni az tudja, hogy viszonylag lassan és nehézkesen repülnek, akárcsak egy mély hangon zúgó kissé esetlen nehézbombázó.
Gyakran előfordul, hogy csak „koppanással” képes megállni, ami könnyen frászt hozhat egy gyanútlanul sétálgató emberre, ha éppen ő volt az akadály őkelme útjában.
Leginkább fülledt nyári alkonyokon kelnek szárnyra.
A nőstények általában csak egyszer repülnek életükben, nevezetesen a párzás után.

A hímek a rágóikkal verekednek és jó hasznát veszik a párzás során is, mint leszorító alkalmatosság.
A nőstényekért vívott csatározások a hímek minden energiáját felemészti ezért rövidebb ideig élnek.
A hímek július végére rendszerint elpusztulnak, míg a nőstények megérhetik akár augusztus utolsó napjait is.
Magyarországon a nagy szarvasbogár védett faj.
Eszmei értéke 10.000 Ft.

Fecskefarkú lepke (Papilio machaon)

Jellegzetesen karakteres szépsége, összetéveszthetetlen farok formája és viszonylagos gyakorisága miatt sokan ismerhetik.
Szárnyainak vajsárga színe és fekete rácsozottsága, a hátulsó szárnyain látható jellegzetes fecskefarok és piros álszem rajzolat alapján mindenki felismeri, aki akár csak egyszer is látta már korábban.

Fecskefarkú szépség /Kép:Pellinger Attila, wikimedia commons

Mivel a fecskefarkú lepkének nálunk két nemzedéke fejlődik évente, ezért áprilistól szeptember végéig is találkozhatunk velük.
A hímek kiemelkedő pontokra helyezkedve territóriumot tartanak fenn, amit vehemensen védenek a konkurenciától. Ide csalogatják a nőstényeket.
A kertekben nemcsak a különböző virágokon szívogató pompás lepkék jelennek meg, hanem banánzöld színű, feketegyűrűs hernyójukkal is találkozhatunk
Aszályos nyarakon, amikor a rendszeresen öntözött kertekben dúsan virágzik a sok növény, a lepkék természetes élőhelyükről gyakran behúzódnak a városokba.

Ez a feltűnő és szép lepkefaj Európa-szerte megritkult az egyre intenzívebbé váló vegyszeres gyomirtás és az egyre fokozódó gépjármű-forgalom miatt. Ezért szinte minden európai országban védelemben részesül.
Magyarországon is védett faj.
Eszmei értéke 10.000 Ft.

Óriás-énekeskabóca (Tibicina haematodes)

Az óriás-énekeskabóca a legnagyobb hazai kabócafajunk. Testhossza megközelítheti az impozáns 5 centimétert is.
A többi magyarországi kabócafaj és más hazai rovarfajok között is jól megismerhető.
Ennek ellenére szinte sosem pillantjuk, meg csak erőteljes, messzire hangzó nyári éneke utal a jelenlétére. Az énekeskabócáknak csak a hímjei „énekelnek”.

A legnagyobb hazai kabóca /kép:wikimedia commons

Hangképző szervük egyedülálló az állatvilágban, mert izmokkal pattogtatható kitinlemezekből áll magában a potrohban, ami így erősítőként is közreműködik.
Az énekeskabócák a világ leghangosabb rovarai közé tartoznak. A hangerő a kabóca méretével együtt nő. A legerősebb, méréssel igazolt hangerejük a szinte hihetetlenül hangzó 100 decibelt is meghaladta. Ez egy közeli fúrógép vagy ordító ember hangerejével egyenértékű zajterhelés.
(Erről az Adriánál nyaralók bizonyára tudnának érdekes történeteket mesélni.)
A kisebb testű énekeskabócák hangja csak néhány méterre hallatszik el, ugyanakkor a nagyobb fajok éneke akár több, mint 100 méterről is hallható lehet.
Az ének szerepe a nőstények csalogatása.

Mint a kabócák általában, az óriás-énekeskabóca is növények nedveit szívogatva táplálkozik.
Hazai létezésük annyira nincs benne az itthoni köztudatban, hogy még a magyar nyelvű wikipédiában sem szerepelnek.
Az óriás-énekeskabóca Magyarországon természetvédelmi oltalom alatt áll.
Eszmei értéke 5000 Ft.

Ne feledd, hogy minden rovarnak fontos szerepe van az élővilágban!
Mindegy, hogy éppen apró vagy óriásira nőtt, szép vagy ronda, szúr, harap vagy csak ártalmatlanul szopogat és nyalogat. Legapróbb képviselői is nélkülözhetetlen részesei annak a hatalmas mérlegnek, amit biológiai egyensúlynak nevezünk. Amíg odakint erdőn-mezőn bőséggel vesznek körbe minket ismert és ismeretlen fajai, addig biztosak lehetünk természetes környezetünk megújulási képességében.

A 21.század legnagyobb feladata, hogy az emberek ismét megtanuljanak harmóniában élni természetes környezetükkel.
Ehhez Te is nagyban hozzájárulhatsz azzal, hogy nem szemetelsz és csak annyi vegyszert használsz amennyit feltétlenül muszáj. 🙂

Honlapunkon az előző évi versenyről is olvashatsz részleteket, ha a kék betűs részre kattintasz.

Bizonyára érdekel, hogy melyek lettek a 2017-es év választott élőlényei, állatai és növényei. A kék részre kattintva bővebben is olvashatsz róluk.